Fogalomtár



A szakmai képzés ingyenesség

Az állam által költségvetési hozzájárulásban részesített iskolai rendszerű szakképzésben, függetlenül az oktatás munkarendjétől ingyenes,

  • a tanuló részére az első szakképesítésre történő felkészítés keretében az elméleti és gyakorlati képzés a szakiskolai képzésben 5 tanéven keresztül,
  • az érettségi végzettséggel rendelkező tanulók esetén a szakközépiskolai képzésben 3 tanéven keresztül,
  • egy szakképesítés-ráépülésre történő felkészítés az OKJ-ban előírt képzési időnél 1 tanévvel hosszabb ideig,
  • a tanuló részére a szakközépiskolában a szakmai érettségire történő felkészítés 6 tanéven keresztül,
  • a szakiskolai végzettséggel rendelkezdő tanuló részére a kétéves, érettségire történő középiskolai felkészítésben 3 tanév,
  • a tanuló részére szakközépiskolában a szakmai érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótló érettségi vizsga,
  • szakközépiskolában az érettségi végzettséggel rendelkező tanuló részére egy szakmai érettségi vizsgatárgyból tett érettségi vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
  • a tanuló részére az iskolai rendszerű szakképzésben az első komplex szakmai vizsga és első alkalommal a javító- és pótlóvizsga,
  • a javító- és pótlóvizsga ingyenes a volt tanuló részére első alkalommal a tanulói jogviszony megszűnése után is,

Minden esetben ingyenes az iskolai rendszerű szakképzésben való részvétel a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű tanuló részére. (Szt. 29.§)

Alapfokú részszakképesítés

Alapfokú részszakképesítés, amely befejezett iskolai végzettséget nem igényel, az iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve a HÍD II. programban szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Állam által elismert szakképesítés

Az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) meghatározott szakképesítés. (Szakképzési törvény 2.§)

Alsó középfokú részszakképesítés

Alsó középfokú részszakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti elméleti és gyakorlati tudáselemekre (a továbbiakban: bemeneti kompetencia) épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben, a speciális szakiskolai képzésben, illetve HÍD II. programban szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Alsó középfokú szakképesítés

Alsó középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés

Alsó középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Az életpálya-tanácsadás formája

Egyéni tanácsadás, csoportos tanácsadás, távtanácsadás formájában jelentik meg. (Szt. 2.§)

Bemeneti kompetencia

A képzés megkezdéséhez szükséges alkalmasság, képesség. (Felnőttképzési törvény 2.§)

Bemeneti kompetenciamérés

A bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek. (Fktv. 2.§)

Blended learning:

A tantermi oktatást és az internetes távoktatást kombináló tanulási módszer.

Duális képzés

A szakképzés olyan rendszere, melyben az iskola és a vállalat együttesen járul hozzá a tanulók szakképzéséhez.

E-learning

Az e-learning olyan, számítógépes hálózaton elérhető képzési forma, amely a tanítási-tanulási folyamatot hatékony, optimális ismeretátadási, tanulási módszerek birtokában megszervezve mind a tananyagot és a tanulói forrásokat, mind a tutor-tanuló kommunikációt, mind pedig az interaktív számítógépes oktatószoftvert egységes keretrendszerbe foglalva hozzáférhetővé teszi a tanuló számára.

E-learningnek nevezhető minden olyan tanítási és tanulási forma, amiben a tananyag feldolgozásához, bemutatásához: a szemléltetéshez vagy akár a kommunikációhoz digitális médiumokat (például DVD, CD-ROM, Internet) használunk. Az e-learning szinonimájaként az online tanulás, távtanulás, számítógéppel támogatott tanulás (Computer Based Training), multimédia alapú tanulás stb. kifejezések is használatosak. (wikipedia)

Egészségügyi alkalmasság

Annak az orvosi szakvéleményre alapozott megállapítása, hogy a szakképzésbe bekapcsolódni szándékozó személy testi adottságai, egészségi és pszichikai állapota alapján képes önmaga és mások veszélyeztetése nélkül a választott szakma szerinti tevékenység, foglalkozás gyakorlására és a szakmai vizsgára való felkészülésre. (Szt. 2.§)

Életpálya-tanácsadás (pályaorientáció)

A tanácskérő támogatása az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében az érdeklődésének, képességének, személyiségének és a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő pályaterv kialakításában és megvalósításában, amelynek keretében a tanácskérő a pályaválasztáshoz vagy a pályamódosításhoz kap segítséget. (Szt. 2.§)

Előírt gyakorlat

A szakképesítés megszerzéséhez szükséges, meghatározott munkaterületen, munkakörben korábban megszerzett gyakorlat, amelynek időtartamát a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. (Szt. 2.§)

Előzetes tudás mérése

Annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni. (Fktv. 2.§)

Első szakképesítés

Az iskolai rendszerű szakképzésben elsőként megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít. (Szt. 2.§)

Emeltszintű szakképesítés

Emeltszintű szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Emeltszintű szakképesítés-ráépülés

Emeltszintű szakképesítés-ráépülés, amely elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött szakképesítésre épül. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Europass bizonyítvány-kiegészítő

A bizonyítvány-kiegészítő kiadásáért a kérelmezőnek térítési díjat kell fizetni a vizsgaszervező részére.

A térítési díj összege: a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított, az adott naptári év január 1-jén érvényes kötelező legkisebb minimálbér havi összegének 5 %-a bizonyítvány-kiegészítőként. 2015-ben a minimálbér összege: 105.000 Ft, így az Europass bizonyítvány-kiegészítő adminisztrációs díja 5.250 Ft.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítő eligazodást nyújt a külföldi munkaadók és képzőintézmények részére az OKJ-s szakképesítések között. A bizonyítványnál jóval részletesebb dokumentum alapján könnyebben fogadhatják el a Magyarországon megszerzett szakképesítést.

Az Europass bizonyítvány-kiegészítőben szereplő információk:

  • Az adott képzésbe való belépési követelmények,
  • Megszerzett készségek és kompetenciák,
  • Osztályzási rendszer,
  • Továbbtanulás lehetséges következő szintje,
  • Gyakorlati és elméleti órák aránya,
  • Elvégzett óraszámok.

Europass bizonyítvány-kiegészítők a 2005. július 1. után végzett tanulók számára állíthatók ki.

Felmentés a vizsgán

A vizsga letétele alól a szakmai és vizsgakövetelményben foglaltak szerint adható felmentés.

A sajátos nevelési igényű vizsgázó kérelmére, fogyatékossága miatt az adott vizsgafeladat eltérő - szóbeli helyett írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati, továbbá írásbeli, interaktív vagy központi gyakorlati tevékenység helyett szóbeli - vizsgatevékenységgel, valamint az adott vizsgafeladatra a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időnél hosszabb idő alatt is teljesíthető. Gyakorlati vizsgatevékenység esetén a hosszabbítás nem haladhatja meg a szakmai és vizsgakövetelményben előírt időtartam harminc százalékát kivéve, ha a szakmai és vizsgakövetelmény másként rendelkezik.

Mentesül a vizsga vagy annak a versenykiírásban meghatározott vizsgafeladatának letétele alól az a vizsgázó, aki a szakképesítésért felelős miniszter által meghirdetett országos tanulmányi versenyen, diákolimpián a versenykiírásban meghatározott követelményt teljesítette, és a versenykiírásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet elérte. A versenykiírásban meghatározott felmentés esetén a vizsga vagy a megjelölt vizsgafeladat eredményét jelesnek (5) kell tekinteni.

A vizsgázó a felmentés iránti kérelmet a vizsgára való jelentkezéskor írásban nyújtja be a vizsgaszervezőnek. A vizsgaszervező a kérelem alapján javaslatot készít elő a szakmai vizsgabizottság (a továbbiakban: vizsgabizottság) részére. A vizsgafelmentés tárgyában a vizsgabizottság dönt. A vizsgabizottság a döntéséről határozatot hoz, amelyről a vizsgázót legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdése előtt három nappal tájékoztatja. A vizsgabizottság a határozatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzíti.

A felmentés iránti kérelmet legkésőbb a vizsga első vizsgatevékenységének megkezdéséig kell benyújtani.

A vizsgaszervező a halláskárosodott vizsgázó kérelmére a szóbeli vizsgatevékenység idejére jelnyelvi tolmácsot köteles biztosítani. A vizsgázó a kérelmének indokoltságát köteles igazolni. (315/2013. évi (VIII. 28.) Korm. rendelet 7. §)

Felnőttképzés

A felnőttképzés fogalma a felnőttképzési törvényben található meg, amely szerint azt az iskolarendszeren kívüli képzésekre használják. Lényeges jellemzője, hogy a képzés résztvevői nem tanulói vagy hallgatói jogviszonyban állnak a képző intézménnyel, hanem felnőttképzési szerződés alapján történik a képzés.

Felnőttképzési szerződés

A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt - a polgári jog általános szabályai szerint - felnőttképzési szerződést köt.

A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés. (Fktv. 13. §)

Felnőttoktatás

A felnőttoktatás fogalma a jogszabályokban az iskolai rendszerű oktatással kapcsolatban jelenik meg. Jelenleg a tanulók attól az évtől kezdődően, amelyben 8 évfolyamos általános iskola esetén a 17., középiskola és szakiskola esetén a 21. életévüket betöltötték, kizárólag felnőttoktatásban kezdhetnek új tanévet. A tanítás nappali, esti, levelező vagy más, sajátos munkarend szerint is szervezhető. (nemzeti köznevelési törvény 60. §)

Felső középfokú részszakképesítés

Felső középfokú részszakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Felső középfokú szakképesítés

Felső középfokú szakképesítés, amely érettségi végzettséghez kötött és elsősorban iskolarendszeren kívüli szakképzésben szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Felső középfokú szakképesítés-ráépülés

Felső középfokú szakképesítés-ráépülés, amely az iskolarendszeren kívüli szakképzésben megszerezhető, érettségi végzettséghez kötött, szakképesítésre épül. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Felsőfokú szakképzés

A felsőoktatási intézmények által hallgatói - valamint felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodás alapján szakközépiskolák által tanulói - jogviszony keretében folytatott szakképzés, amely - a felsőoktatási intézmény által készített szakképzési program alapján - beépül a felsőoktatási intézmény hasonló képzési területhez tartozó alapképzésébe legalább 30, legfeljebb 60 kredittel.

Felsőfokú szakképzésben az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő, felsőfokú végzettséget nem eredményező felsőfokú szakmai képesítés szerezhető, a képzési idő általában 4 félév. A felsőfokú szakképzésre történő felvétel feltétele legalább középfokú végzettség (érettségi), de a felsőoktatási intézmények emellett egyéb szakmai, illetve alkalmassági követelményeket is előírhatnak. (2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról)

FEOR szám

Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere. A KSH honlapjáról letölthető.

Gazdálkodó szervezet

Gyakorlati képzést folytató, szakképzési hozzájárulásra kötelezett jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó. (Szt. 2. §)

Gyakorlati képzés

A szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. (Szt. 2.§)

Gyakorlati képzés

A szakmai képzésnek az iskolai tanműhelyben, az állami felnőttképzési intézmény tanműhelyében vagy a gyakorlati képzés folytatására jogosult gazdálkodó szervezetnél, egyéb szervnél vagy szervezetnél folyó azon része, amelynek célja a szakképesítéshez kapcsolódó munkatevékenységek gyakorlatban történő elsajátítása és a tanulónak a komplex szakmai vizsga gyakorlati részére való felkészítése, amelyet iskolai rendszerű szakképzés esetén a szakképzési kerettanterv határoz meg. (Szt. 2. §)

Gyakorlati vizsgatevékenység

A vizsgázó a gyakorlati vizsgafeladatát a vizsgázó által véletlenszerűen kiválasztott feladatközlő lap alapján, az abban meghatározott segédanyagok használata mellett végzi a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül. (315/2013. évi (VIII. 28.) Korm. rendelet 27-28. §)

Halmozottan hátrányos helyzet

a)az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az a)-c)pontjaiban meghatározott körülmények közül legalább kettő fennáll.

A gyámhatóság a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság elbírálásával egyidejűleg kérelemre – külön döntésben, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamra – megállapítja a gyermek, nagykorúvá vált gyermek hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetének fennállását.

A hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzet fennállásának megállapítása a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapítását követően is kérelmezhető. Ebben az esetben a meghatározott feltételek fennállását a kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozólag kell vizsgálni, valamint a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet a kérelem benyújtásának napjától a fennálló rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény időtartamára állapítható meg.

Hátrányos helyzet

Hátrányos helyzetű az a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermek és nagykorúvá vált gyermek, aki esetében az alábbi körülmények közül egy fennáll:

a)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony iskolai végzettsége, ha a gyermeket együtt nevelő mindkét szülőről, a gyermeket egyedül nevelő szülőről vagy a családbafogadó gyámról – önkéntes nyilatkozata alapján – megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

b)a szülő vagy a családbafogadó gyám alacsony foglalkoztatottsága, ha a gyermeket nevelő szülők bármelyikéről vagy a családbafogadó gyámról megállapítható, hogy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésekor az Szt. 33. §-a szerinti aktív korúak ellátására jogosult vagy a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénylésének időpontját megelőző 16 hónapon belül legalább 12 hónapig álláskeresőként nyilvántartott személy,

c)a gyermek elégtelen lakókörnyezete, illetve lakáskörülményei, ha megállapítható, hogy a gyermek a településre vonatkozó integrált településfejlesztési stratégiában szegregátumnak nyilvánított lakókörnyezetben vagy félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakásban, illetve olyan lakáskörülmények között él, ahol korlátozottan biztosítottak az egészséges fejlődéséhez szükséges feltételek.

Hiányszakma

A Kormány rendeletben hozza meg azon szakképesítésekre vonatkozó döntését, amelyekkel kapcsolatban a szakképző iskola fenntartója költségvetési hozzájárulásra jogosult. A Kormány a döntésében megyénként és a fővárosra tekintettel meghatározza azon szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok körét, amelyekre a szakképző iskola fenntartója

  • a) korlátozás nélkül beiskolázhat (hiányszakma),
  • b) költségvetési hozzájárulásra nem jogosult,
  • c) költségvetési hozzájárulást korlátozott keretszámok alapján igényelhet, ezen belül meghatározza a Kormány az adott megyében és a fővárosban iskolai rendszerű szakképzést folytató intézmények fenntartói tekintetében, fenntartónként a szakképesítések és szakközépiskolai ágazatok keretszámait. (Szt. 84.§)
Híd I. program

Az a tanköteles korú tanuló, aki alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik, de középfokú iskolába nem nyert felvételt, tanulmányait az általános iskola kezdeményezésére a Híd I. programban folytatja. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás az egyéni képességekre és szükségletekre épülő differenciált fejlődési utak biztosításával pótolja a továbbtanuláshoz szükséges, de hiányzó alapvető ismereteket, kompetenciákat. A Híd I. programban szervezett nevelés-oktatás felkészíti a tanulókat az egyéni képességeikhez igazodó tanulási módszerek elsajátítására, illetve pályaorientációs tevékenység keretében megismerteti a tanulókat a munkaerőpiacra történő belépéshez szükséges ismeretekkel. A Híd I. program keretében a tanuló középfokú iskolába történő felvételi vizsgát tesz. A program végén a tanulmányi követelmények teljesítéséről a szervező iskola tanúsítványt állít ki.

Híd II. program

Ha a tanköteles tanuló alapfokú iskolai végzettséggel nem rendelkezik, de legalább hat általános iskolai évfolyamot sikeresen elvégzett, azt a tanévet követően, amelyben tizenötödik életévét betölti, az általános iskola kezdeményezi felvételét a Híd II. programba. E határidő egy évvel meghosszabbítható abban az esetben, ha a tanuló az általános iskola első évfolyamán a tanulmányait a hetedik életévében kezdte meg, továbbá ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt vagy tanulmányait külföldön folytatta.

A Híd II. programban nyújtott nevelés-oktatás tanulásra motivál, fejleszti a jogszabályban meghatározott egyes szakmák sikeres elsajátításához szükséges készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, részszakképesítés megszerzésére készít fel. A Híd II. program záróvizsgával, ennek részeként komplex szakmai vizsgával zárul. A Híd II. program elvégzéséről a szervező iskola alapfokú végzettséget igazoló tanúsítványt, sikeres komplex szakmai vizsgáról pedig részszakképesítést igazoló szakmai bizonyítványt állít ki. A tanuló a Híd II. program keretében elsajátítja azokat az ismereteket, amelyek a szakképzés megkezdéséhez szükségesek, továbbá megszerzi a szakképzésbe történő bekapcsolódáshoz szükséges elméleti és gyakorlati tudáselemeket. A tanuló a Híd II. program sikeres befejezése után a szakiskolai szakképzési évfolyamon, évfolyamokon készülhet fel a szakmai vizsga letételére. (Nkt. 14.§)

Interaktív vizsgatevékenység

Számítógép alkalmazását igénylő vizsgatevékenység.

Írásbeli vizsgatevékenység

Az írásbeli vizsga során a vizsgázónak központilag kiadott feladatlapot kell kitöltenie/megoldania a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül. (315/2013. évi (VIII. 28.) Korm. rendelet 23-26. §)

ISCED szint

Az oktatás nemzetközi osztályozásának rendszere. Az ISCED szintek jelentése a Központi Statisztikai Hivatal honlapján olvasható.

Iskolai előképzettség

A szakképzés megkezdéséhez szükséges iskolai végzettség. (Szt. 2.§)

Iskolai pályaválasztási tanácsadás

A pályaválasztási döntés elősegítése az életpálya-tanácsadási szolgáltatás keretében, a tanulmányok iskolai rendszerű vagy iskolarendszeren kívüli szakképzésben történő folytatása érdekében, olyan tanulási-képzési lehetőség, iskolatípus, szakképesítés kiválasztása, amely a tanácskérő igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek megfelel. (Szt. 2.§)

Iskolai rendszerű szakképzés

A köznevelés keretében a nemzeti köznevelésről szóló törvényben és az e törvényben meghatározott, szakképző iskolában folyó szakképzés, résztvevői a szakképző iskolával tanulói jogviszonyban állnak. (Szt. 2.§)

Iskolarendszeren kívüli képzés

Olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban. (Fktv. 2.§)

Javító- és pótlóvizsga

A szakképesítés megszerzéséhez javítóvizsgát kell tennie annak a vizsgázónak,

  • a) aki sikertelen vizsgát tett,
  • b) aki a vizsgán igazolható ok nélkül nem jelent meg, vagy azt megszakította, vagy
  • c) akit szabálytalanság miatt a vizsgabizottság a vizsga folytatásától eltiltott.

A b) és c) pontban meghatározott esetben a vizsgát teljes egészében meg kell ismételni.

A javítóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le vagy ismételhető meg.

Ha a vizsgázó a vizsgát neki fel nem róható okból meg sem kezdte, vagy megkezdte, de befejezni nem tudta, azokból a vizsgafeladatokból, amelyekből még nem vizsgázott, pótlóvizsgát tehet.

A pótlóvizsga a szakmai és vizsgakövetelmény megváltozásáig, de legalább a vizsgát követő egy évig a képzés megkezdésekor hatályos szakmai és vizsgakövetelmény szerint tehető le.

A vizsgázó az iskolai rendszerű szakképzést követő vizsga pótlóvizsgája esetén a pótlóvizsgát még ugyanabban a vizsgaidőszakban is leteheti, ha a vizsga letételét gátló akadályok elhárultak és lebonyolításának feltételei adottak. (315/2013. évi (VIII. 28.) Korm. rendelet 39-40.§)

Képzési forma

Egyéni felkészítés, a csoportos képzés és távoktatás. (Fktv. 2.§)

Kompetencia

A felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére. (Fktv. 2.§)

Komplex szakmai vizsga

Az iskolai rendszerű szakképzésben részt vevő tanuló és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben részt vevő felnőtt szakmai elméleti és gyakorlati tudásának, képességeinek, készségeinek, ismereteinek mérése, amely az OKJ-ban meghatározott szakképesítés megszerzéséhez szükséges, a szakképesítéshez tartozó feladatprofil szerinti tevékenységek ellátásához meghatározott ismeretek elsajátítását tanúsító, jogszabályban meghatározott bizonyítvány kiadására irányuló eljárás. (Szt. 2.§)

Konzultáció

Az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat. (Fktv. 2.§)

Középfokú szakképesítés

Középfokú szakképesítés, amely alapfokú iskolai végzettségre vagy a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott bemeneti kompetenciákra épül, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben szerezhető meg. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Középfokú szakképesítés-ráépülés

Középfokú szakképesítés-ráépülés, amely alapfokú iskolai végzettséget igénylő, jellemzően iskolai rendszerű szakképzésben megszerezhető szakképesítésre épül. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Köznevelési Hídprogram

A Köznevelési Hídprogramok segítséget nyújtanak a tanulónak a középfokú nevelés-oktatásba, szakképzésbe való bekapcsolódáshoz, vagy a munkába álláshoz, valamint az önálló életkezdéshez szükséges ismeretek megszerzéséhez a komplex, tanulmányi, szociális, kulturális, képességbeli és személyiségfejlesztését támogató pedagógiai tevékenységgel.

Központi gyakorlati vizsgatevékenység

A központi gyakorlati vizsga során a vizsgázónak központilag kiadott feladatlapot kell kitöltenie/megoldania a szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott időn belül. (315/2013. évi (VIII. 28.) Korm. rendelet 23-26. §)

Magántanuló

A tankötelezettség iskolába járással, vagy ha az a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából nem hátrányos, a szülő kérelmére magántanulóként teljesíthető.

Az iskola igazgatója a gyámhatóság és a gyermekjóléti szolgálat véleményének kikérése után dönt arról, hogy a tanuló a tankötelezettségének magántanulóként tehet eleget. (köznevelési törvény 45. §)

A magántanulót - az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével - az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni. Az iskolai rendszerű szakképzésben a magántanulókra vonatkozó részletes szabályokat a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. (Nkt. 55.§)

Második és további szakképesítés

Az iskolai rendszerű szakképzésben megszerzett, az OKJ-ban szereplő minden olyan államilag elismert szakképesítés, amely munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására képesít, és már meglévő, államilag elismert szakképesítés birtokában szerzik meg.

Második és további szakképesítés költségvetési támogatása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azt az OKJ-ban szereplő, államilag elismert szakképesítést, amelyet iskolarendszeren kívüli szakképzésben szereztek.

Nem számít második szakképesítésnek a meglévő szakképesítéssel betölthető munkakör magasabb színvonalon való ellátását biztosító képzésben - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott körben - szerezhető szakképesítés. (Szt. 2.§)

Mesterképzés

Olyan képzési forma, amelynek során meghatározott szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal rendelkező szakembereket mestervizsgára készítenek fel a szakmai tevékenység mester szintű gyakorlásához szükséges szakmai elméleti és gyakorlati, a vállalkozás vezetéséhez szükséges gazdasági, jogi és munkaügyi, továbbá a tanulók képzéséhez szükséges alapvető pedagógiai ismeretek elsajátításával. (Szt. 2.§)

Mestervizsga követelményei

A szakképesítésért felelős miniszter által - a pedagógiai tartalom tekintetében az oktatásért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben kiadott dokumentum, amely a mestervizsgának az országos gazdasági kamara által - az országos gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel együttműködve - meghatározott követelményeit, valamint a vizsgáztatással kapcsolatos követelményeket tartalmazza. (Szt. 2.§)

Modul

A képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni. (Ft. 2.§)

Modultérkép

Az egyes szakképesítések - szakmai és vizsgakövetelményeiben meghatározott - szakmai modulját vagy moduljait, valamint azok egymáshoz történő kapcsolódásait tartalmazó dokumentum. (Szt. 2.§)

Modulzáró vizsga

Az iskolarendszeren kívüli képzésben a komplex szakmai vizsgára bocsátás feltételeként a szakképzést folytató intézmény által megszervezett vizsga, olyan kompetenciamérés, amellyel az intézmény meggyőződik arról, hogy a képzésben részt vevő elsajátította a szakmai és vizsgakövetelmény egyes követelménymoduljaiban előírtakat. (Szt. 2.§)

Az iskolai rendszerű képzés szabályozó rendszere garantálja a képzés közbeni méréseket, ezért az iskolai rendszerű képzésben a tanulóknak nem kell modulzáró vizsgákat tenni, azokat a szakképzési évfolyamokat lezáró bizonyítvány kiváltja.

Nyilvántartásba vételi szám

A képző intézmények az engedélyezési eljárás során kapnak egy nyilvántartásba vételi számot.

OSZTV

Az Országos Szakmai Tanulmányi Versenyen az érettségihez vagy a középiskola utolsó évfolyamának elvégzéséhez kötött szakképesítésben részt vevők vehetnek részt. A verseny az adott szakképesítés szakmai ismereteire, készségeire és kompetenciáira épül, figyelembe véve az adott képzés szakmai és vizsgakövetelményét.

Pályaalkalmassági követelmény

A szakképzésbe történő bekapcsolódás - szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott - azon feltétele, amely alapján megállapítható, hogy a szakképzésben részt venni szándékozó személy képességei, készségei alapján sikeresen fel tud készülni a választott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára és a választott tevékenység, foglalkozás ellátására. (Szt. 2.§)

Pályaorientáció

Az életpálya-tanácsadási (pályaorientációs) szolgáltatás magában foglalja a pályainformáció-nyújtást, a pályaválasztási tanácsadást, a továbbtanulási tanácsadást, a professzionális pályatanácsadást, a foglalkoztatási és munkába állási tanácsadást, a pályakorrekciós tanácsadást és a kompetenciák fejlesztését, amely segíti a szolgáltatást igénybe vevő pályaválasztását, továbbtanulását, az egész életen át tartó tanulását és a munka világába történő bekapcsolódását az alapfokú iskolába történő felvételtől a munkaerőpiac elhagyásáig. (Szt. 85.§)

Párhuzamos képzés

Ha a művészeti szakközépiskola a tehetséggondozás keretében művészeti szakvizsgára készít fel, a szakképzés és az iskolai nevelés-oktatás szakasza követelményeinek teljesítése egymástól függetlenül is folyhat (a továbbiakban: párhuzamos oktatás).

Párhuzamos oktatás esetén a tanuló az iskolai nevelés-oktatás szakasza és a szakképzés követelményeit ugyanabban az iskolában, eltérő évfolyamokon is teljesítheti, a szakképzési kerettantervben meghatározottak szerint a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, a tanuló heti óraszáma legfeljebb negyven óra. (Nkt. 12.§)

Részszakképesítés

Legalább egy munkakör ellátására képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye egy szakképesítés egyes moduljait tartalmazza. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Sajátos nevelési igényű tanuló, vizsgázó

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, és az iskolarendszeren kívüli szakképzésben vizsgázó, fogyatékossággal élő felnőtt. (Szt. 2.§)

Speciális szakiskola

A speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai programok a sajátos nevelési igényű tanulók képzését hivatottak biztosítani. A végzettek 2-es vagy 3-as szintű OKJ-s szakképesítést szerezhetnek.

Szakirány

A szakirány a szakképzettség részeként megszerezhető, speciális szaktudást biztosító képzés, melynek sikeres elvégzése feltüntetésre kerül a tanulmányok befejezését igazoló bizonyítványban is.

Szakiskola

A szakiskolának - a speciális és készségfejlesztő szakiskola kivételével, továbbá a szakképzésről szóló törvényben meghatározott szakiskolai képzési formák kivételével - három, az adott szakképesítés megszerzéséhez szükséges közismereti képzést és szakmai elméleti és gyakorlati oktatást magában foglaló szakképzési évfolyama van. (Nkt. 13.§)

Szakiskolai tanulmányi ösztöndíj

Az igényelheti a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjat, aki

  • hiány-szakképesítésben vesz részt,
  • az első szakképesítését szerzi meg,
  • nappali rendszerű képzésben tanul.

(328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról)

Hiányszakmák listája

http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1500013.KOR (2015/2016-os tanév)

Szakiskolai végzettség

Szakiskolában szerzett középfokú iskolai végzettség, amely egyúttal az OKJ-ban meghatározottak szerint államilag elismert szakiskolai szakmai végzettséget is tanúsít. (Szt. 2.§)

Szakképesítés

Egy vagy több foglalkozás valamennyi munkakörének betöltésére képesít, a szakmai és vizsgakövetelménye jellemzően több saját modult, illetve más szakképesítéssel közös modul(oka)t is tartalmazhat. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Szakképesítés azonosító száma

A szakképesítés azonosító száma 7 számjegyből tevődik össze. Az 1-2. szám a szakképesítés szintjét jelöli, a 3-5. szám a tanulmányi területet, a 6-7. szám pedig az azonos szintű és tanulmányi területű szakképesítések sorszámát.

Szakképesítés-ráépülés

A szakmai és vizsgakövetelményben meghatározott szakképesítésre épül, jellemzően saját modul(oka)t tartalmaz, újabb munkakör(ök) ellátására képesít. Egy szakképesítés-ráépülés több szakmai előképzettségként elfogadható szakképesítésre is ráépülhet. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Szakképzési hozzájárulás

A szakképzési hozzájárulás célja

a szakképzésről szóló törvény hatálya alá tartozó azon iskolai rendszerű képzések támogatása, amelyek állami fenntartású szakképző intézményben vagy szakképzési megállapodás alapján kerülnek megszervezésre,

a nemzeti felsőoktatási rendszerről szóló törvényben meghatározott, az államilag támogatott létszám tekintetében a gyakorlatigényes alapképzési szak keretében szervezett szakmai gyakorlat támogatása (a továbbiakban: gyakorlatigényes alapképzési szak),

az előző két pont szerinti képzés fejlesztésének támogatása,

az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek a felnőttképzésről szóló törvény alapján történő támogatása. (2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról)

Szakképzési kerettanterv

Az iskolai rendszerű szakképzésben a szakmai képzés a szakmai és vizsgakövetelmény alapján kiadott egységes, kötelezően alkalmazandó kerettanterv (a továbbiakban: szakképzési kerettanterv) szerint folyik.

A szakképzési kerettanterv tartalmazza a szakmai követelménymodulok alapján a szakmai tantárgyak rendszerét és témaköreinek tartalmát, annak meghatározását, hogy az adott szakmai tantárgy a szakmai elméleti képzés vagy a szakmai gyakorlati képzés része, a tantárgyi követelmények évfolyamonkénti megoszlását, a követelmények teljesítéséhez rendelkezésre álló időkeretet, a szakmai elméleti és gyakorlati képzés tagolását és arányait.

A szakképzési kerettanterv tartalmazza, hogy az adott szakmai tantárgy mely szakmai követelménymodulnak felel meg. (Szt. 8.§)

Szakközépiskola

A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama és a szakképzésről szóló törvény alapján az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott számú szakképzési évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik.

A szakközépiskolában a tizenkettedik évfolyamot követően az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint az utolsó középiskolai évfolyam elvégzéséhez vagy érettségi végzettséghez kötött, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szakmai vizsgájára történő felkészítés folyik.

A szakközépiskolában az Országos Képzési Jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga, továbbá az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott, a szakmai érettségi vizsga ágazatához tartozó szakképesítés szerezhető. (Nkt. 12. §)

Szakmacsoport

A szakképesítéseket 22 szakmacsoportba lehet besorolni.

  • 1. Egészségügy
  • 2. Szociális szolgáltatások
  • 3. Oktatás
  • 4. Művészet, közművelődés, kommunikáció
  • 5. Gépészet
  • 6. Elektrotechnika-elektronika
  • 7. Informatika
  • 8. Vegyipar
  • 9. Építészet
  • 10. Könnyűipar
  • 11. Faipar
  • 12. Nyomdaipar
  • 13. Közlekedés
  • 14. Környezetvédelem-vízgazdálkodás
  • 15. Közgazdaság
  • 16. Ügyvitel
  • 17. Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció
  • 18. Vendéglátás-turisztika
  • 19. Egyéb szolgáltatások
  • 20. Mezőgazdaság
  • 21. Élelmiszeripar
  • 22. Közszolgálat
Szakmai előképzettség

A szakképesítés megkezdésének feltételéül szolgáló, a szakképesítés megszerzéséhez szükséges, korábban megszerzett szakképesítés megnevezését a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. (Szt. 2.§)

Szakmai érettségi végzettség

A nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott kötelező közismereti érettségi vizsgatárgyakból és a szakközépiskola ágazata szerinti kötelező szakmai vizsgatárgyból álló érettségi vizsgával megszerezhető végzettség, amely az OKJ-ról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint munkakör betöltésére képesít. Az ágazat szerinti kötelező szakmai vizsgatárgy teljesítése magasabb követelmények szerint teljesített érettségi vizsgatárgynak minősül. (Szt. 2.§)

Szakmai és vizsgakövetelmény

A szakképesítésért felelős miniszter által rendeletben kiadott központi képzési dokumentum, amely meghatározza az adott szakképesítés komplex szakmai vizsgájára történő felkészülés szakmai követelményeit, feltételeit és azokat a követelményeket, amelyeket a komplex szakmai vizsga során szükséges teljesíteni. (Szt. 2.§)

Szakmai és vizsgakövetelmény

Minden szakképesítésnek van egy szakmai és vizsgakövetelménye, mely a következő adatokat tartalmazza:

  • 1. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplő adatok
  • 2. Egyéb adatok
  • 3. Pályatükör
  • 4. Szakmai követelmények
  • 5. Vizsgáztatási követelmények
  • 6. Eszköz- és felszerelési jegyzék
  • 7. Egyebek
Szakmai követelménymodul

A szakképesítés szakmai követelményeinek meghatározott része, egyedi szakképesítések esetén annak egésze. A szakképesítés követelménymoduljainak összessége tartalmazza a szakképesítés valamennyi, a szakmai és vizsgakövetelményben rögzített szakmai kompetenciáját. (Szt. 2.§)

Szakmai tantárgy

A szakmai és vizsgakövetelmény teljesítéséhez a szakképzési kerettantervben előírt tantárgy. (Szt. 2.§)

Szintvizsga

A szintvizsga célja az, hogy felmérje a tanulók alapkompetenciáit, amelyek az önálló munkavégzéshez szükségesek. Szintvizsgát annak a szakiskolai tanulónak kötelező tennie, aki nappali rendszerű oktatásban vagy a nappali oktatás munkarendje szerint szervezett felnőttoktatásban vesz részt és nem rendelkezik érettségivel.

A sikeres szintvizsga nem feltétele a komplex vizsgára bocsátásnak. Sikeres szintvizsga esetén a tanuló kihelyezhető egyéb gazdálkodó szervezethez tanulószerződéssel vagy együttműködési megállapodással.

Sikertelen szintvizsga esetén a tanuló továbbra is tanműhelyben teljesítheti a gyakorlatot mindaddig, amíg sikeres szintvizsgával nem rendelkezik.

SZKTV

A Szakma Kiváló Tanulója Versenyen a szakiskolai képzésben részt vevők vehetnek részt. A verseny az adott szakképesítés szakmai ismereteire, készségeire és kompetenciáira épül, figyelembe véve az adott képzés szakmai és vizsgakövetelményét.

Szóbeli vizsgatevékenység

A vizsgázó központi szóbeli tételsor alapján ad számot tudásáról. A vizsgázó a vizsgafeladat jellegének megfelelően önállóan felel vagy szakmai beszélgetést folytat. (315/2013. évi (VIII. 28.) Korm. rendelet 31-32. §)

Tankötelezettség

Magyarországon - az e törvényben meghatározottak szerint - minden gyermek köteles az intézményes nevelés-oktatásban részt venni, tankötelezettségét teljesíteni.

A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, legkésőbb az azt követő évben tankötelessé válik. Az a gyermek, akinek esetében azt a szakértői bizottság javasolja, további egy nevelési évig az óvodában részesül ellátásban, és ezt követően válik tankötelessé. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.

A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható annak a tanítási évnek a végéig, amelyben a huszonharmadik életévét betölti. A tankötelezettség meghosszabbításáról a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az iskola igazgatója dönt. (Nkt. 45. §)

Tanulmányi terület

A szakképesítés tanulmányi területe a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott Képzési területek egységes osztályozási rendszere (KEOR) szerint. (150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet)

Tanulói jogviszony megszűnése

Megszűnik a tanulói jogviszony

  • a) ha a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján,
  • b) az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzéséről szóló bizonyítvány kiállításának napján,
  • c) gimnáziumi tanulmányok esetén az utolsó évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján,
  • d) szakközépiskolai tanulmányok esetén az utolsó középiskolai évfolyam elvégzését követő első érettségi vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló a szakképzésben nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
  • e) szakképző iskolában folyó szakképzésben
    • ea) ha a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,
    • eb) ha a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,
    • ec) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, vagy a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább,
  • f) az alapfokú művészeti iskolában, ha kiskorú tanuló esetén a szülő vagy a nagykorú tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad az iskolából, a bejelentésben megjelölt napon, továbbá az utolsó alapfokú évfolyam utolsó napján, ha a tanuló nem tesz művészeti alapvizsgát, valamint az utolsó továbbképző évfolyam záróvizsga letételének napján, ha a tanuló nem tesz záróvizsgát, az utolsó évfolyam elvégzését tanúsító bizonyítvány kiállításának napján és a h) pontban megjelölt esetben,
  • g) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad -, a bejelentés tudomásulvételének napján,
  • h) ha a tanuló tanulói jogviszonyát - a tanköteles tanuló kivételével - fizetési hátralék miatt az igazgató a szülő, nagykorú tanuló esetén a tanuló eredménytelen felszólítása és a tanuló szociális helyzetének vizsgálata után megszünteti, a megszüntetés tárgyában hozott döntés jogerőre emelkedésének napján.

Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.

Megszűnik a tanulói jogviszony a kizárás az iskolából fegyelmi határozat jogerőre emelkedésének napján. (Nkt. 53.§)

Tanulószerződés

Gyakorlati képzés szervezése céljából tanulószerződés az iskolai rendszerű szakképzésben, magyarországi intézményben, a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében részt vevő tanulóval köthető. (Szt. 42. §. (1))

Távoktatás

Az oktatásnak az a formája, ahol a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt. Az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére. A konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. A távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti. (Fktv. 2.§)

Vizsgadíj

A vizsga megszervezésével, lebonyolításával kapcsolatban felmerülő, a feladatra elszámolható működési célú kiadások egy vizsgázóra jutó hányada. (Szt. 2.§)

Vizsgafeladat

Tartalmazza az írásbeli, interaktív (számítógépes), gyakorlati, szóbeli vizsgatevékenység(ek) célját és a teljesítés meghatározó körülményeit, amelyhez legalább egy vizsgatevékenységet kell hozzárendelni. (Szt. 2.§)